:: Fórumok :: Rejtélyek, Eltünt világok :: Eltünt civilizációk?
 
<< Előző téma | Következő téma >>
Sumer civilizáció
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, Róza
Szerző Üzenet
nordi
cs máj 13 2010, 11:59
a ' r e b e l l i s

Regisztrált tag #4
Regisztrált: h jan 11 2010, 02:14
Üzenetek: 922
 SUMER CIVILIZACIO ( I. BEVEZETí‰S)
A sumer társadalom alapvetíµen városi jellegí» volt, azzal együtt, hogy inkább mezíµgazdasági alapokon nyugodott, mint iparin.
Virágkora csúcsán, i.e. 3.500 - 3.000 körül, a sumer társadalom, városállamok laza halmaza volt, ahol minden város önálló életet élt, saját vezetíµkkel, saját törvényekkel, saját iskolával. Nem hogy szövetség nem volt a városok között, hanem egymással rivalizáltak, néha pedig egymással háborúztak.

Egy dologban azonban közösek voltak, minden városállam „egy kaptafára” készült, azaz a városok gazdasági, törvényi, kulturális élete, mí»ködése, szerkezete maximálisan szervezett volt, akár csak ma, és mindenhol teljesen hasonló.
Még az idíµmérés, a nap, az évszakok felosztása is, mindenben megegyezett, a hónapok elnevezése változott csak városról városra, azonban mindenhol ugyanazt jelentette. Ugyanaz a felsíµ szintí» matematika létezett mindenhol, és például szinte egyszerre vezették be az épí­tési engedély használatát minden városban.

A városok egy része a Ví­zözön elíµtti települések helyén jött létre újjáépí­tve a régi városokat, másik része a Ví­zözön utáni új települések helyén alakult ki.
Elsíµ városok, még a Ví­zözön elíµtti idíµkbíµl: Eridu, Larsza, Nippur, Bad-Tibire, Larak, Szippur, Surupak, Lagas.


Nippur város környéke napjainkban

A Ví­zözön után, i.e. 11.000 körül kezdett el az emberiség újra sokasodni, az 50-100 fíµs települések fejlíµdésnek indultak, a lakosság létszáma gyarapodott, a sumer városok virágkoruk idején, 8.000 évvel a Ví­zözön után, 100.000-300.000 lakossal rendelkeztek, és a mai szinthez mérhetíµ szervezettséggel.
Közben az istenek folyamatosan hozták a tudást. Ez jelentette a mezíµgazdaság elterjesztését, a mezíµgazdasági eszközök nagy részét, az istenek javaslatára megkezdíµdött az állattartás.

Ilyen az a pecséthenger, amelyen az a pillanat van ábrázolva, mikor az istenek egy mezíµgazdasági eszközzel ajándékozzák meg az embert



Az emberiség elsíµ királyi városa Kis volt, a város elsíµ uralkodója hatalmas dinasztiák megalapí­tója, kiknek székhelyei a következíµ királyi városokban voltak: Uruk, Ur, Awan, Hamazi, Akszak, Akkád, Assur, Babilón.

I.e. 8.000 körül kezdtek kialakulni a városok, melyek igazából már nem csak mezíµgazdaságból kezdtek élni, hanem a kézmí»vesség, és a tudás központjai lettek.
I.e 4.000 körül kialakult az elsíµ olyan emberi csoportosulás, amely már szervezett formában mí»ködött, a mai követelmények szerint megfelelt a civilizáció fogalmának.
I.e. 3.500-3.000 körül el is érte fejlíµdése csúcspontját.

Az elsíµ sumer városok területén, a mai Irakban, valamikor bíµvelkedett a ví­z, a í‰den-t is 4 folyó határolta, ebbíµl mára 2 kiszáradt, csak mí»holdképekríµll derí­thetíµ ki a régi meder mindkét folyó esetében, mélyen a homok alatt. I.e. 2.000 körül alalkult ki a mai száraz, sivatagi éghajlat, részben ez is okozta a sumer társadalom szétesését.

A sumer leí­rások arról számolnak be, hogy a szervezettséget, egységességet az istenektíµl kapták ajándékba és „me”-nek nevezték. Az istenek közül Enki a tudós rendelkezett a városalapí­tás, szervezés, azaz a társadalom létrehozásának tudásával. í• elsíµk között érkezett a Földre, és minden telep létrehozásában irányí­tó szerepet töltött be.


Nippur város térképe

I.e. 2.000 körül a hanyatlás a végéhez ért, ekkorra kialakulnak az Akkád, Asszí­r, Babiloni királyságok, melyek kialakulása háborúk által valósult meg, a háborúskodások egy fíµ mozgatója Marduk király, Enki elsíµ szülött fia.
A sumer nép és fíµleg a sumer nyelv, a régi, több ezer éves formájában nem létezett már tovább, de mindkettíµ tovább él az egész emberiségben mind a mai napig. Ekkortól a sumer nyelv már egy holt nyelv, szinte senki sem beszéli, azonban közvetlen nyelvrokonai a mai is létezíµ török, magyar és néhány kaukázusi népcsoport nyelve.
Elvileg i.e. 2.000-et lehetne tekinteni a sumer társadalom végének, azonban az Akkád, Asszí­r, és Babiloni királyságok szinte jogutódként követik a sumer társadalmat.

Nagy Sándor volt, az utolsó, aki egyesí­tette a sumer civilizációt egy országba, i.e 356 körül, melynek neve Mezopotámia volt. Halála után ismét széthullott a birodalom és végérvényesen megszí»nt létezni, hisz az új kultúrák annyira eltéríµek voltak már az eredeti sumertíµl, hogy nem tekinthetjük folytonosnak.


Eridu, Enki a tudós isten városa

i.e. 30.000-40.000 Az elsíµ emberpár megteremtése
i.e. 11.000 Ví­zözön, majd az emberek újra el kezdik életüket
i.e. 4.100 A sumer városállamok olyan fejlettséget érnek el, hogy ez már a mai értelemben vett társadalomnak tekinthetíµ.
Bár a városok egymástól függetlenül léteztek, azonban struktúrájuk, mí»ködésük teljesen megegyezett, mintha „valaki” elíµre eltervezte volna
i.e. 3.500-3.000 A sumer társadalom virágkora, hatalmas a jólét, magas az életszí­nvonal
i.e. 3.000 Megáll a fejlíµdés, megindul a stagnálás, majd a hanyatlás
i.e. 2.000 A sumer városállamok megszí»nnek, helyüket eríµs birodalmak, királyságok veszik át
i.e. 356 Nagy Sándor még utoljára egyesí­ti a sumer népet, Mezopotámia néven, halála után szétesik a birodalom
i.sz. 0-100 A sumer társadalom végleges eltí»nése, az új népek már teljesen új kultúrát képviselnek, nincs folytonosság

Városkép
Minden város egységes k meg volt a maga városközpont része, illetve a széleken a mai értelemben vett falusi területek, zöldövezetek.
Minden városállam jellemzíµje volt a fíµtéren elhelyezkedíµ templom, mely égetett téglából készült. Minden egyes templom egy adott isten számára épült, azé az istené volt, aki korlátlan jogokkal rendelkezett a városállam felett.
Az istenek a városállamok tulajdonosai voltak ugyan, de a konkrét vezetési feladatokat a megbí­zott királyok látták el. Az elején a királyok az istenek leszármazottai, a félistenek voltak (istenek és emberek közös gyerekei), majd egyre jobban emberek látták el a vezetési feladatokat. Dinasztiák alakultak ki és apáról fiúra szállt a királyság joga, kivéve, ha az isten, mint a fíµ vezér, másképp nem rendelkezett.
A város vezetésében részt vettek még a gazdagok, a nemesek. Létezett egy döntéshozó testület, mely a városállam ügyeiben döntött.
A lakosság nagy része szabad polgár volt, saját tulajdonnal rendelkezett, ingatlannal és ingósággal. A tulajdonukban levíµ értékeket adhatták-vehették, törvényes keretek között.
A lakosság szegény részét alkották a szolgák. í•k legtöbbször a háborúk hadifoglyai voltak, illetve a kimondottan szegények. Azonban lehetíµség nyí­lt arra, hogy pénzért megvegyék a szabadságukat. Szolgává válhattak még a gyerekek, esetleg feleségek is, mivel a férfiaknak jogukban állt, hogy határozott, vagy határozatlan idíµre eladják feleségüket, gyereküket, azonban ez inkább törvényi lehetíµség volt, nem igazán életek ezzel a joggal a férfiak.
Az emberek vagy fizetésért dolgoztak, vagy a saját maguk urai voltak, és ez esetben a munka eredményét pénzért értékesí­tették.
Minden városállam rendelkezett hadsereggel, békeidíµben ez kis létszámú fizettet hadsereg volt, azonban háborús idíµben sorozás történt, itt elíµször a szegényeket, majd a szabad lakosságot sorozták be, legvégül a gazdagokat.


Lakosság
A lakosság foglalkozása tömegében farmerek, szarvasmarha tenyésztíµk, kereskedíµk, boltosok, í­rnokok, orvosok, épí­tészek, kíµmí»vesek, ácsok, kovácsok, ékszerészek, fazekasok. Kisebb arányban voltak a mí»vészek, szí­nészek, fizetett katonák, hivatalnokok, és a legfontosabbak a papok és tudósok.
A papok, nem a mai megfoghatatlan, csak hiten és bizalmon alapuló vallás képviselíµi voltak, hanem az istenek által képviselt tudást oktatták az embereknek, a templomok inkább iskolák voltak, ahol a széles néptömegek képzése zajlott.
Azonban az iskolák kialakulásával és fejlíµdésével a papok elvesztették eredeti feladatukat, mert az iskolák váltak a tudás központjaivá.
A papok új feladatot találtak maguknak, az isteneket és a királyokat dicsíµí­tették.
Az emberek üzletekben és piacokon árulták áruikat, és pénzzel fizettek. A pénz érme volt, vagy lyukas érme (gyí»rí»), mely ezüstbíµl készült és pontosan meghatározott súllyal rendelkezett.
A vándorló árusok járták keresztül-kasul a városállamot, síµt néha a városállamok között is, és í­gy kereskedtek. Minden városállamban más volt a pénz, és a pénz vásárlóértéke mindig az adott városállam gazdasági eríµsségétíµl függött.

A sumer társadalom alapja a család volt. A család egy férfibíµl, egy níµbíµl, és gyerekekbíµl állt. A családot egyben tartotta néha a szerelem, de legtöbbször a tisztelet, vagy az érdekek.
íltalában a házasságot a szülíµk intézték, a jegyesség fogalma ismert volt, és legtöbbször az eljegyzés tényét hivatalosan rögzí­tették egy agyagtáblán.
Mivel a családalapí­tás általában egy üzleti tevékenység volt, a szülíµk érdekeinek megfelelíµen, ezért ismert volt a házasság elíµtti szerelem és szex, de legritkább esetben lett ez a házasság alapja.
A níµknek alapvetíµ törvényi jogaik voltak, lehetett tulajdonuk, üzleti tevékenységet folytathattak.
A férfiak, elválhattak, és ha nem volt gyerekük, akkor újra választhattak maguknak feleséget.
A gyerekek a szülíµk teljes felügyelet alatt éltek, még ahhoz is volt joguk a szülíµknek, hogy eladják szolgának a gyerekeiket, azonban nem éltek ezzel a lehetíµséggel, hanem ellenkezíµleg, szeretettel nevelték íµket.
Ha a szülíµk valamilyen oknál fogva meghaltak, a kiskorú gyereket adoptálták más családok.

A városállamok lakossága igen jelentíµs volt létszámát tekintve.
Mí­g a Ví­zözön után, az istenek (földre szállt í»rhajósok) által létesí­tett települések amolyan néhány házas „tanyák” voltak, addig i.e. 2.500 körül az ezekbíµl kialakult városállamok létszáma tekintélyes volt. Lagash város létszáma kb. 100.000 fíµ volt, mí­g úr városé 360.000.
Gazdaság
Ismert volt az adó fogalma. Voltak általános adók, adónemek, és ha a városállam háborúra készült, akkor azonnal új adókat vetettek be.
Fennmaradt í­rásos emlék bizonyí­tja, hogy még a temetés is mennyi adóbefizetést jelentett a család számára.
Az adó, az adó mértéke, a fizetési kötelezettségek behajtása, illetve annak módja változott városállamonként, illetve királyonként. Mindig voltak jobb és rosszabb idíµszakok.

í‰rdekes viszont, hogy a lakosság ragaszkodott saját városához, és nem akart senki sem átköltözni a szomszéd városba, ha ott könnyebb volt az élet. Az igazsághoz tartozik még, hogy a környezeti körülmények miatt általában egy idíµben volt mindenhol könnyebb, vagy rosszabb az élet.

í‰pí­tmények
A városok láthatóan elíµre megtervezett módon fejlíµdtek, létezett városrendezési terv, meg volt oldva a csatornázás, a csapadékví­z elvezetése, az utcák vonalvezetése szabályozott volt, úgyszintén az épületeké, léteztek épí­tési engedélyek, épí­tkezési szabályok.

Egy átlagos sumer ház a maihoz hasonló agyag égetett téglából épült, több szobából állt, ezek általában egy nyitott udvart öleltek körbe.
A gazdagabbak több szintes házakban éltek, legalább egy tucat szobával, szintén téglaépí­tésí», vakolt és kiví»l-belül fehérre festett falakkal. A földszinten volt a fogadóhelyiség, konyha, mosdóhelyiség, illetve a szolgálók szobája.
A berendezés alacsony asztalokból, magas támlájú székekbíµl, és ágyból állt, illetve egyéb kiegészí­tíµ bútorzatból, mindez fából készült.
A használati tárgyak agyagból, bronzból, készültek, illetve állati szaruból. Ami viszont érdekes, jellemzíµ a bronz tárgyak olyan precí­z megmunkálása, melyet mi csak a mai fémforgácsolással tudunk elíµállí­tani (pl. esztergályozás, marás).
A belsíµ falakat szíµttesek, fából faragott alkotások dí­szí­tették.
A ház alatt sokszor a családi mauzóleum volt található, ahol a család íµsei voltak eltemetve, bár létezett külön temetíµ a városon kí­vül, általában a kevésbé tehetíµsek számára.



Tudás
Az átlagember a természetes környezeti világot úgy osztotta fel mint: házi állatok, vadállatok (az elefánttól a bogarakig minden, ami nem tenyészett), madarak (ide tartoznak a repülíµ rovarok is), halak, fák, kisebb növények, zöldségek.

A csillagászat volt a sumer tudás csúcsa. Ismerték a Naprendszer összes bolygóját, még a Plútót is, melyet nincs száz éve, hogy újra felfedeztünk. Ráadásul ismertek még eggyel több bolygót is mint mi, ezt nagy becsben tartottak, hisz úgy tudták, az a bolygó az istenek származási helye. Ez kb. 3.600 évente elhalad a Föld mellett, ez nagy öröm volt, hisz ilyenkor mindig új tudást hoztak az istenek a Földre. Ilyenkor mintha egy láthatatlan kéz mindig lendí­tett volna az ember fejlíµdésén.
Nem csak ismerték a bolygókat, hanem azokat részletesen le is í­rták, í­gy történhetett meg, hogy Zecharia Sitchin, a sumer leí­rások alapján hamarabb leí­rta az Uránusz és Neptunusz bolygók jellemzíµit, mint ahogy azt ember alkotta í»rszonda felderí­tette volna. Ráadásul a két leí­rás egy az egyben megegyezik.

A sumerok az évet két évszakra osztották a télre (október-február) és a nyárra (március-szeptember). Az újév áprilisra esett.
A hónapokat a Hold változásai alapján alakí­tották ki, í­gy általában 29-30 naposak.
Bár ez az idíµbeosztás minden városban hasonló volt, azonban a hónapok elnevezése mindenhol más volt. Volt, ahol a természethez kötötték, volt ahol a mezíµgazdasági munkafolyamatokhoz, volt ahol istenségekhez.
Azért, hogy a napévek és a holdévek, azaz hónapok egész számú többszöröse megegyezzen, egy külön hónapot vezettek be.
A nap, a napkeltével kezdíµdött és 12 dupla órára volt osztva, az éjszaka pedig három négyórás idíµszakra, azaz igazából 24 órából állt.
Az idíµt mérték: ví­ziórával, prizma vagy henger formájú eszközzel, illetve napórával.
Fontos megjegyezni, hogy a leí­rások beszámolnak arról, hogy ez a relatí­v egyszerí» és nem pontos idíµmérés, mindig korrigálva lett az istenek által, valamilyen idíµméríµ eszközök alapján. így mindig az istenek határozták meg pontosan az év végét, az esetleges korrekciókat, a mindennapi életben pedig a fontosabb napszakok kezdetét, végét a templom, vagy erre rendszeresí­tett helyen harang, vagy egyéb hangjelzéssel jelezték. Az emberek számára ez volt a pontos idíµmérés, ehhez igazodtak és igazí­tották saját eszközeiket.

Mindehhez szorosan kapcsolódik a matematika. A sumer a 60-as számrendszerben dolgozott, de oly módon, hogy hol a 10-el, hol a 6-al szorzott, felváltva, í­gy a sarokszámok: 1, 10, 60, 600, 3.600, 36.000, stb.
Ráadásul a számok í­rása kétféleképpen valósult meg, az egyik módszer szerint minden számnak volt egy í­rásjele, mí­g a másik hasonlí­tott a mi mostani rendszerünkhöz.
A zérót mint számot nem alkalmazták, de a nulla mint számjegy ismert volt.
A fennmaradt leletek szerint léteztek szorzótáblák, reciprokérték táblák, négyzet és köbgyök táblák, kör és térfogat számí­tási képletek, pitagoraszi számok, a pi szám, az e szám (a természetes alapú logaritmus alapja), stb.

Mí»vészet, viselet
A mí»vészet is magas szintet ért el a sumer társadalomban. Ennek egyik legjellemzíµbb és ma is látható formája a szobrászat.
Szobrokkal dí­szí­tették a templomokat, épületek, a gazdagok házait, tereket. A szobrok jelentíµsége, hogy megörökí­tenek egy-egy istent, királyt, fontos személyiséget, fontos eseményt.
Fíµleg az ékí­rás elíµtti szobrok nagyon fontosak, mert történelmi eseményeket mondanak el.
A szobrok alapanyaga néha különleges kíµ, í­gy még érdekesebb, hogy hogyan kerül Dél-Amerikába egy olyan csak Dél-Irak területén található ásványból faragott oszlop, mely a teremtés történetét meséli el piktografikus formában. Ráadásul ennek a párja az iraki múzeumban található.
A Ví­zözöntíµl (i.e. 11.000)-tíµl i.e. 5.000-ig a szobrász mesterek a teremtéssel, a Naprendszer kialakulásával, az ember teremtésével, létrehozásával, az istenek történelmével, eredetével foglalkoztak, majd a sumer társadalom kialakulása után már saját napi életükkel, királyaik, isteneik problémáival.
Az emberek vagy kopaszra borotvált fejjel jártak, vagy hosszú hajuk volt, mely általában középen két részre volt fésülve.
A viseletet jellemezte egy rövid felsíµ, mely felé hosszú köpenyt vettek, és ezt addig használták, mí­g elkopott. Szokás volt még a köpeny helyett egy kendíµt használni a baloldalon, í­gy a jobb kar teljesen szabadon maradt.
A níµk gyakran hordtak egy, az egész testüket beborí­tó rojtos kendíµt, mely azonban jobb vállukat és csí­píµjüket szabadon hagyta.
A zene fontos szerepet töltött be a sumer életben. Ismert volt az instrumentális és a vokális zene, illetve a kettíµ kombinációja. A sumer élet úgy lett kialakí­tva, hogy a munka mellett a pihenés, kikapcsolódás fontos szerepet töltött be. A ma ismert dob, hárfa, trombita, sí­p, kí»rt, stb. eszközök íµsei már léteztek, és divat volt a mai koncertekhez hasonlóan nagyközönség elíµtt fellépni, vagy akár egy gazdag család megrendelésére zenélni.
A zenéhez kapcsolódott a tánc is, közös nagy táncmulatságokat tartottak fontos események évfordulóin, ünnepek alakalmával, de léteztek olyan helyek, ahova el lehetett menni bármikor, zenét hallgatni, táncolni, akár manapság.

Az ékszerészek munkája nagyon fontos volt, íµk fíµleg arannyal, ezüsttel és drágakövekkel dolgoztak. A drágakövek nem feltétlenül szépségük miatt értek sokat, hanem különleges gyógyí­tó erejük volt. Igazából e drágakövek elvét csak a bioinformatika fejlíµdésével értettük meg, hiszen ma már tudjuk, minden anyag rezeg, minden rezgésnek vannak paraméterei, és ha ezek a paraméterek a szervezetre olyan hatással vannak, hogy segí­tik a regenerációt, akkor sokat érnek.

Mezíµgazdaság
A mezíµgazdaságban alkalmazták a vetésforgót, az öntözéses termesztést. Az öntözéshez használt csíµhálózat, tárolók, a tárolók feltöltése komoly mérnöki tudásról tanúskodnak. Használtak szintjelzíµ mí»szereket és automata locsoló berendezéseket.

A gyakorló farmer kézikönyve

A mezíµgazdaság is komoly tervezettséget és szervezettséget mutatott, léteztek külön í­rásos dokumentumok „a farmer évkönyve”, mely pontosan leí­rja, hogy mikor mit kell tennie a farmernek. Ezen túlmeníµen léteztek részletes növénytani ismereteket tartalmazó leí­rások is, mely a növények hasznosí­thatóságát is megmagyarázza.

Ital
A sumer városokban a legkedveltebb ital a sör volt, mely „meglágyí­totta” az emberek és istenek szí­vét, ráadásul mivel tápláló és sok vitamint, ásványi anyagot tartalmazott, még gyógyí­tó ereje miatt is használták.
Leo Oppenheim egy terjedelmes anyagot gyí»jtött össze és publikált a következíµ cí­mmel: „Sör-, és italkészí­tési technikák az ókori Mezopotámiában”.
A sörfíµzés tudományát az istenektíµl kapták ajándékba, az emberek. Mivel nagyon sok fajta sört készí­tettek, a névadás vagy valamilyen istenhez kötíµdött, vagy valamilyen jó tulajdonságához az italnak, úgy mint „a szerelembehozó sör”, ”az eríµt adó sör”, „az erotikus sör”, stb.
Viszonylag kevés szó esik a ví­zellátásról, illetve az ivóví­z fogyasztásáról. A felszí­ni vizek akkor még tiszták, ihatóak voltak, azonban nem tudjuk, hogyan jutott el a ví­z a városok házaiba. Ugyanakkor tudjuk, hogy létezett csatornahálózat a szennyví­z elvezetésére. Mivel ismerték a mezíµgazdaságban az öntözést, bizonyosan valahogy meg tudták oldani a ví­zellátást is.

SUMER VíROSOK

Kuara Lakossága i.e.3.500 - i.e2.500 között kb. 6.000 fíµ
Fontos kikötíµ volt a Perzsa í–bölben. Itt született Marduk Enki elsíµszülött fia.

Kutallu Napjainkban Tell Sift
Lakossága i.e.3.500 - i.e.2.500 között kb. 5.000 fíµ
Fíµleg mezíµgazdasággal foglalkoztak, a datolya, a bor és a méz hazája volt.

Kutha Lakossága i.e.3.500 - i.e2.500 között kb. 3.000 fíµ
Egy kis kereskedíµ város volt, néha egyik, néha másik szomszéd városhoz tartozott.
Fíµleg fémércek, kövek, szállí­tási útvonala volt. Fíµ istene Nergal.

Lagash Napjainkban Tell Al-Hiba
Lakossága i.e.3.500 - i.e.2.500 között kb. 28.000 fíµ
Kiemelkedíµen fontos város volt, egyfelíµl kikötíµ, másfelíµl ipari központ, harmadsorban kereskedelmi centrum. Az emberiség történelmében ez volt az elsíµ szennyezett levegíµjí» város. A város igazi lakói a munkások voltak, aki meggazdagodott, az elíµbb-utóbb elköltözött. Komoly egészségügyi kockázatot jelentett az itteni élet.
Fíµ isten Bau volt, aki kedvességéríµl volt hí­res. Az atomháború idején sugárfertíµzést kapott és késíµbb meghalt.

Larak
Egy Ví­zözön elíµtti város, nem sokat tudunk róla. Nem épí­tették úja.

Larsa
Napjainkban Tell Senkere.
Lakossága i.e.3.500 - i.e2.500 között kb. 30.000 fíµ
Ví­zpartra épült, a Sumer Birodalom központja földrajzilag. Fíµleg textilipara ismert, emellett kereskedelmi központként is fontos volt, elíµnye a kedvezíµ, központi földrajzi fekvése. Fíµ istene Shamash.

Marad Napjainkban Tell Wannat
Lakossága i.e.3.500 - i.e.2.500 között kb. 4.000 fíµ
Jellemzíµen sivatagi város volt, kis mértékben kereskedelemmel foglalkoztak lakosai.
Jellegzetes égetett agyag téglából épültek házai, vakolás nélkül. A várost egy nevetségesen alacsony városfal vette körül. Látképe kissé ironikus volt. Fíµ istene Ninurta.

Nagsu Lakossága i.e.3.500 - i.e2.500 között kb. 2.000 fíµ
Pontos helyét nem sikerült beazonosí­tani. A leí­rások alapján egy csempész város volt, itt kerülték ki a kikötíµi elleníµrzéseket, vámfizetéseket. Az itt átcsempészett áruk a sumer kereskedelmi központokba kerültek.

Nina Napjainkban Tell Zurghul
Lakossága i.e.3.500 - i.e2.500 között kb. 3.000 fíµ
A város egyetlen emlí­tésre méltó története, hogy Enki emeltette lánya Nanshe tiszteletére.
Fíµ istene Nanshe.

Nippur Napjainkban Niffer
Lakossága i.e.3.500 - i.e.2.500 között kb. 20.000 fíµ
Nippur az Eufrátesz partján épült, egy elosztó központ volt. Szent városként tartották számon, Enlil tiszteletére hatalmas templomot emeltek, ide sokan zarándokoltak a messzi sumer területekríµl, csak hogy láthassák a templomot és magát Enlilt, aki Anu fíµisten földi helytartója volt. Szintén ide jöttek maguk a királyok is, hogy Enlil beleegyezését kapják uralkodásukra. Fíµisten természetesen Enlil volt.

Shuruppak Napjainkban Tell Fara
Lakossága i.e.3.500 - i.e2.500 között kb. 25.000 fíµ
Egy Ví­zözön elíµtti város, melyet újjáépí­tettek. Az Eufrátesz partján terül el, Uruk várostól északra. Fíµleg mezíµgazdasági termeléssel foglalkoztak, de ide kötíµdik Noé története is. Fíµ isten Sud volt.

Sippar
Napjainkban Tell Abu Habbah.
Lakossága i.e.3.500 - i.e2.500 között kb. 18.000 fíµ
Szintén Ví­zözön elíµtti alapí­tású város, jelentíµsége akkora volt, hogy sokáig az Eufráteszt Sippar neví» folyónak nevezték. Fíµleg mezíµgazdaságáról és gyapjútermeléséríµl volt hí­res, illetve a bitumen fíµ szállí­tási és átrakási helye volt.
Fíµ istene Shamash.

Susa
Napjainkban Shush Lakossága i.e.3.500 - i.e.2.500 között kb. 25.000 fíµ
Kézmí»ves város volt, agyag edényeiríµl volt hí­res.
Fíµ istene Inshushinak.

Umma
Napjainkban Tell Jokha.
Lakossága i.e.3.500 - i.e2.500 között kb. 25.000 fíµ
Kézmí»ves város volt, fíµleg aranymí»vesek, drágakíµcsiszolók éltek és dolgoztak itt.
Fíµ istene Shara.

Ur Napjainkban Tell al-Muqayyar. Jelentése isten, fíµnök.
Lakossága i.e.3.500 - i.e2.500 között kb. 37.000 fíµ
Sokáig fíµváros is volt, lévén a második legnagyobb település.
Fíµleg kereskedelmi és kulturális központ volt, amolyan igazi fíµváros, ahol pezsgett az élet.
Fíµ isten Sin volt, akiríµl nevezték el a Sí­nai félszigetet.

Uruk Napjainkban Tell Warka
Lakossága i.e.3.500 - i.e.2.500 között kb. 85.000 fíµ (de volt amikor rövid ideig elérte a 100.000 fíµt)
A legnagyobb kiterjedésí» és lakosságú város volt, amolyan metropolisz.
Kereskedelembíµl és pénzügyi tranzakciókból élt, sokáig a Sumer irodalom piacának illetve bankjának is nevezték.
A város nagyságát úgy érte, hogy terjeszkedése révén, a széleken található kisebb városok beolvadtak.
Fíµ istene Inanna volt.

Zabalam
Napjainkban Tell Ibzeikh.
Lakossága i.e.3.500 - i.e.2.500 között kb. 9.000 fíµ
Kikötíµ város volt, illetve helyi készí­tésí» kerámiáiról volt nevezetes.
Fíµ istene Inanna volt.

Megjegyzés:

A lakosok száma csak ilyen tág idíµintervallumban határozható meg egységesen, azonban tudni kell, hogy ez egy átlag. Minden város életében volt egy virágkor, ilyenkor akár az emlí­tett szám kétszerese is volt a lakosok száma, mí­g rosszabb idíµkben a kisebb települések majdnem kihaltak.

Példa erre Uruk városa, ahol i.e.1.500 körül kb. 300.000 ember élt, igaz itt már hozzáníµtt a városhoz a közvetlen környéke. Ekkor a város széle amolyan kertváros volt, itt éltek a gazdagok, mí­g a város egyes negyedei inkább a szegények lakhelyei voltak.


[ Módosítva sze júl 21 2010, 07:44 ]
Vissza az elejére
nordi
p máj 28 2010, 04:24
a ' r e b e l l i s

Regisztrált tag #4
Regisztrált: h jan 11 2010, 02:14
Üzenetek: 922
 SUMER CIVILZACIO ( II.).
A mai ismeretek szerint az emberiség kialakulása a sumer civilizáció kialakulásával kezdíµdött majd ezzel szoros összefüggésben, földrajzilag nem messze tíµle, az egyiptomi, késíµbb az Indus-völgyi követte. Ez tekinthetíµ az elsíµ szakasznak.
Ez a szakasz ie. 3300-tól i.sz. 400-ig tart.
Az elsíµ kultúrák kialakulásától számolva, jóval késíµbb következett be több új civilizáció csoportos megjelenése, i.e. 1000-tíµl, majd, i.sz. 500-tól újabb társadalmak csoportos megjelenése.
Az idötengelyen ábrazolva :


Bevezetés
Az elsíµ emberi civilizáció a sumer volt, és érdekes mód, bár az óta hosszú idíµ telt el, mégis ebbíµl a civilizációból rengeteg régészeti lelet maradt fenn. A leletek nagy része agyag pecséthengerek, és agyagtáblák, továbbá agyag edények. A leletek száma végtelen. A világ valamennyi nagyobb múzeumában található is belíµlük, és talán éppen a nagy darabszám miatt, sokszor méltatlan helyen, például az alagsori raktárban
Ami még érdekessé teszi ezt az idíµszakot, az, hogy ekkor az istenek rendszeresen jártak a földre, itt uralkodtak, idíµnként visszaszálltak az égbe "tüzes szekereiken".
.Fontos tudni, hogy akkoriban nem nevezték isteneknek a földre szállt lényeket. Az isten kifejezés csak a pogány világ térhódí­tásával jelent meg, és még ma is ezt használjuk. Akkor „azok, akik az égbíµl alászálltak” névvel illették íµket.
A sumer civilizáció fejlettsége fénykorában elérte a mait, jellemzíµi voltak a sumer kultúrának a városok, magas épületek, liftek, utcák, piacterek, magtárak, kikötíµk, iskolák, templomok, a fémek megmunkálása, orvostudomány, sugárterápia (biorezonancia?) használata a gyógyászatban, sebészet, textilkészí­tés, gasztronómiai í­nyencségek, mezíµgazdaság, öntözés, a tégla használata, a kerék, hajók, navigációs ismeretek, nemzetközi kereskedelem, súly, hossz és egyéb mértékek, királyság, törvények, bí­róságok, fejlett jogrendszer, esküdtszék, í­rás, nyí­lvántartások, zene, hangjegyek, hangszerek, regények, musical, tánc, artisták, háziállatok, állatkertek, hadviselés, kézmí»vesség, prostitúcuó, rendíµrség, börtönök, munkatáborok, korrupció, közpénzek eltulajdoní­tása és a maihoz valamilyen formában hasonlí­tó elektronikai eszközök, kristályokban tárolták az információt.
Ez a fejlettség részben onnan ered, hogy az Istenek rendszeresen megajándékozták az embereket eszközökkel, és megtaní­tották ezek használatát is.
A kezdetek. Mikor és hol ?
Akkoriban kicsit másként nézett ki a Föld, mint napjainkban. í‰ppen egy jégkorszak közepe volt. A korai jégkorszak kb. 600.000 évvel ezelíµtt zajlott, elsíµ felmelegedés kb. 550.000 évvel ezelíµtt, majd a második jégkorszak kb. 480-430.000 évvel ezelíµtt.

Ekkora tehetíµ a kezdet. A sumer és akkád ékí­rásos emlékek szerint, ekkor fedezték fel az istenek a Földet, ekkor szálltak le elíµször.
Ekkor csupán egyetlen mérsékelt éghajlatú terület felelt igazán meg az életnek, a Ní­lus, Indus, Tigris Eufrátesz területe. Ebbíµl is a legfontosabb a Tigris és Eufrátesz területe, mert itt a kíµolaj, mint energiaforrás magától a felszí­nre tört. A második a rangsorban a Ní­lus völgye, hatalmas termíµterületei miatt.
úgy tí»nik az istenek, mai éretelemben í»rhajósok, energiaforrásokat kerestek, illetve ásványokat és aranyat. Rendszeresen jöttek, illetve kitermelték az enegiaforrásokat, ásványokat. Az általuk létrehozott telepek, települések lettek az elsíµ városok.

Városok a Ví­zözön elíµtti idíµkbíµl.
A fejlíµdésnek két szakasza van. Egy mérföldkíµ a Ví­zözön. A Ví­zözön elíµtt, a kezdeti szakaszban éppen csak megjelent az ember az istenek városaiban, mí­g a Ví­zözön után igazából már az emberek alkották a városok lakosságát.

Elsíµ városok: Eridu, Larsza, Nippur, Bad-Tibire, Larak, Szippur, Surupak, Lagas.
A Ví­zözön ugyan elpusztí­totta az összes várost, azonban mégis sokat tudni róluk, mert a mezopotámiai uralkodóknak szent kötelességük volt, hogy ugyanazon a helyen újjáépí­tsék a szentéj körzeteket, az eredeti tervek alapján. Egy-egy újjáépí­tés után, a felszentelési iratban emlékeztek meg a munkákról, illetve az eredeti tervekríµl, és az ahhoz történíµ teljes mértékí» ragaszkodásról.
.


Fontos szerepe volt minden városnak, volt amelyik adminisztrációs központ volt, volt amelyik technikai központ, illetve volt amelyik irányt mutatott a leszálláshoz.
(megjegyzés: egy ilyen város pár száz lakost jelentett, ma inkább kisebb falunak neveznénk)

Ví­zözön
A Ví­zözön története megtalálható a mezopotámiai régészeti kincseken, sumer és akkád ékí­rásos táblákon, a Gilgames eposzban, a Teremtés könyvében és természetesen a Bibliában.
A jelenlegi kutatások szerint a Ví­zözön egy elíµre látható, kiszámolható természeti jelenség volt, a Föld éghajlatváltozásával magyarázható.

Az utolsó jégkorszak mintegy 75 ezer évvel ezelíµtt kezdíµdött, és 40 ezer évvel ezelíµtt egy rövidebb felmelegedés is valószí­ní»sí­thetíµ, melyet 38 ezer évvel ezelíµtt egy hideg, száraz idíµszak követett. Majd 13 ezer évvel ezelíµtt hirtelen véget ért a jégkorszak és beköszöntött a mai klí­ma.
A nagy ví­ztömeget az okozta, hogy az Antarktiszon, illetve az í‰szaki-Sarkon, a felhalmozódott nagy jégmennyiség tekintélyes része, az enyhülés miatt belecsúszott az óceánokba.
Az összes régészeti forrás és tudományos elemzés alátámassza egy ilyen irányú folyamat valószí­ní»ségét, illetve azt, hogy kellíµ tudományos ismeretekkel ez elíµre is jelezhetíµ.
Az akkori istenek, akik ugyan elíµre ki tudták számolni a jelenséget, síµt valószí­ní»sí­tették is annak megtörténését, igyekeztek elhallgatni az emberiség elíµl, mivel elégedetlenek voltak velük. Volt viszont egy az istenek közül, aki megkönyörült az embereken, íµ parancsolta meg Noénak a bárkaépí­tést. A sumer szövegek annyira alaposan és pontosan leí­rják a hajó, fedélzetek, kabinok méreteit, hogy meg is lehet rajzolni azt, ahogy ezt többen is tették a Ví­zözön kutatói közül. Készült már élethí» makett is.
Az istenek a fellegek felett vészelték túl a pusztí­tó eseményt.

A Ví­zözön idíµpontja, kb. 13 ezer évvel ezelíµttre tehetíµ.
Ví­zözön után
A következíµ idíµkben fejlíµdött hatalmasat az emberiség, ie.11.000 körül kialakult a földmí»velés és állattartás, illetve kezdett kialakulni a mai értelemben vett civilizáció.
Az összes történelmi forrás a Bibliától kezdve, a sumer agyagtáblákig, arról szólnak, hogy az istenek ajándékozták meg tudással az embereket, szinte folyamatosan adagolták az ismereteket, az eszközöket.
Ekkor kezdtek kialakulni a királyságok, amelyek élén egy emberi uralkodó állt, aki igazából tartotta a kapcsolatot az istenekkel. Az uralkodó feladata volt irányí­tani a királyságot, az embereket, biztosí­tani, hogy az isteneket szolgálják, illetve az istenektíµl kapott tudást továbbadni az embereknek.
Az emberiség elsíµ királyi városa Kis volt, a város elsíµ uralkodója hatalmas dinasztiák megalapí­tója, kiknek székhelyei a következíµ királyi városokban voltak: Uruk, Urb, Awan, Hamazi, Akszak, Akkád, Assur, Babilón.



A települések három régióban létesültek:

Mezopotámiában volt az igazi Sumer birodalom, mely tekinthetíµ az elsíµ emberi civilizációnak. Ennek fejlettsége virágkorában elérte a mai szintet, vagy akár meg is haladta azt, ie. 3700-4000 körül.

A másik régió, a Ní­lus völgyében alakult ki, mely ie. 3200 körül hirtelen jelent meg és ebbíµl fejlíµdött ki az egyiptomi civilizáció.

A harmadik civilizáció egy indoeurópai kultúra az Indus völgyében, gazdag és virágzó városokkal, élénk kereskedelemmel, fejlett mezíµgazdasággal, mely a sumer civilizáció kezdete után ezer évvel jelent meg.

1852-ben Charles Foster bebizonyí­totta, és ezt mindenki el is fogadta, hogy az összes íµsi és ókori nyelv valójában egyetlen íµsnyelvre vezethetíµ vissza, ez pedig a sumer. Sumer volt a hely, ahol leghamarabb alkalmazták az í­rásbeliséget.
Tehát a sumer nyelv három nyelvjárásra oszlott, mezopotámiaira, egyiptomira, és indoeurópaira. Ez a szétválás egyfelíµl a földrajzi távolság és a többezer éves idíµtartam miatt is bekövetkezett, másfelíµl a három régiót, különbözíµ istenek irányí­tották, saját törvényekkel, és eléggé elszigetelten a többi régiótól, ezért aztán törekedtek is rá, hogy különbezzenek a többitíµl.



Mit tudott a sumer társadalom?
Nagyon sokat, azonban ez a tudás nem volt a sajátja, hanem csak úgy kapta, ezért öneríµbíµl nem is tudta fenntartani.

A Ví­zözön után, i.e. 11.000 körül kezdett el az emberiség létrejönni. Néhány ezer év alatt létszámban jelentíµsen gyarapodtak. Közben az istenek folyamatosan hozták a tudást. Ez jelentette a mezíµgazdaság elterjesztését. A mezíµgazdasági eszközök nagy részét az istenek ajándékozták az embernek. Az istenek javaslatára megkezdíµdött az állattartás. Növény és állatfajokat kaptak az emberek ajándékba.

Ilyen az a pecséthenger, amin az a pillanat van ábrázolva, mikor az istenek egy mezíµgazdasági eszközzel ajándékozzák meg az embert (bevezetés I.rész)

I.e. 8.000 körül kezdtek kialakulni a városok, melyek igazából már nem mezíµgazdaságból kezdtek élni, hanem a kézmí»vesség, és a tudás központjai lettek.

I.e 4.000 körül kialakult az elsíµ olyan emberi csoportosulás, amely már szervezett formában mí»ködött, a mai követelmények szerint megfelelt a civilizáció fogalmának.
I.e. 3.800-3.500 körül el is érte fejlíµdése csúcspontját. Az élet sokban hasonlí­tott a maihoz, hiszen a falvakban fíµleg mezíµgazdasággal foglalkoztak, a városokban kézmí»vességgel, tudománnyal.

Hihetetlen mértékí» csillagászati tudással rendelkeztek, ismerték a Plútót is, melyet a mai kor csak a XX. században fedezett fel újra.
A bevezetés részben látható pecséthengeren, látható a bal felsíµ sarokban a Naprendszer összes bolygója, beleértve a saját bolygójukat is.
Kimagasló fokon értettek a fém megmunkáláshoz, komoly jogi feltételek mellett élték életüket. Törvényeik egyszerí»ek voltak, de közérthetíµek. Minden törvény úgy szólt, hogy: ezt, vagy azt nem szabad tenni, vagy ezt, vagy azt úgy kell tenni, hasonlóan mint a Tí­zparancsolat.

Létezett a munkabér fogalma, ugyanakkor a szabadidíµ eltöltésével is foglalkoztak, léteztek állatkertek, múzeumok, szí­nházak.
Létezett mí»szaki múzeum, ahol az istenek í»rhajója ki volt állí­tva megtekintés céljából.



A képen egy rakéta látható, törzse egy földbe épí­tett tárolóban van. í‰rdekes és hozzáértíµ az ábrázolás, mert a maihoz hasonlóan, metszetben ábrázolta. Látható, hogy több fokozatból áll a rakéta, a méretarányokból pedig kiderül, hogy kb. 2 utas szállí­tására lakalmas a föld felett látható égi kamra. A rajz úgy néz ki, mint egy mí»szaki rajz, melynek szándéka megmutatni az utókor számára egy 5.000 évvel ezelíµtti rakéta szerkezetét.

Igazából a sumer nép néhány ezer év alatt több tí­zmillió éves fejlíµdésen ment át, és ezt nem mindig tudta követni, illetve az istenek csak olyan tudást adtak át, ami szerintük fontos. A sumer emberek megszokták, hogy í»rhajók röpködnek körülöttük, ez természetes jelenség volt, ezért szinte minden „tájképen” rajta is van egy-egy rakéta, vagy í»rhajó, de nem tudták ezek mí»ködési elvét.


Az összekötíµk az istenek és az emberek között, a papok voltak, akiknek az istenek átadták a tudásukat, azok pedig a népet taní­tották. Akkoriban a templomok a tudás, a tanulás, a fejlíµdés helyszí­nei voltak, a papok oktatták a technikai, társadalmi fejlíµdést, de csak azt, amiríµl az istenek úgy gondolták, hogy tudni kell.
í‰rdekes mód az istenek távozása után, és fíµleg a középkorban a papaság lett a technikai fejlíµdés gátja.
Gilgames, Uruk város királya, aki háromnegyed részben isten volt, ezért úgy gondolta, jár neki a halhatatlanság. Ezért úgy tervezte, hogy megszerez egy í»rhajót és elrepül a legfíµbb istenekhez és kéri a halhatatlanságot. Az eposz nagyon részletes, jelentíµsége azért nagy, mert alaposan leí­r nagyon sok akkori jelenséget, olyan szinten, mintha filmen néznék. Gilgames, király lévén mindent tudott az ember eredetéríµl, a csillagászatról, de fogalma sem volt, hogy egy í»rrepülíµ hogyan mí»ködik. El sem tudta képzelni, hogy azt vezetni kell.

Példaként áll nagyon sok technikai eszköz, melyek nem földi eredetí»ek, bár használták az emberek, de nem értették ezek mí»ködését, és nem is tudták ezeket újból létrehozni, ha tönkre mentek.



A felsíµ képen, legfelül egy nemrég megtalált agyag szobrocska látható, mely egy í»rhajót, vagy repülíµgépet ábrázol. Alatta pilótákat ábrázoló képek, melyek szintén agyagból készültek, de ezek már táblák. Keletkezési koruk i.e. 4.000 körülre tehetíµ.
Az alsó kép egy mai í»rrepülíµgépet ábrázol. Azért némi hasonlóság megfigyelhetíµ.

A felsíµ képeken látható tárgyak Törökország Nemzeti Múzeumának tulajdonában vannak, de nem állí­tják ki közszemlére, ugyanis "nem szeretnék a vallásos érzelmí» emberekben kételyeket ébreszteni".
A kiemelt fontosságú látogatók, úgy mint tudósok, vagy maga Sitchin természetesen meg is nézhetik.

Az ilyen eszközök gyártása nem a földön történt, nem találtak sehol sem ilyen gyárakat, és a leí­rások szerint is ezeket az istenek magukkal hozták, éppúgy, ahogy az ember is mindent magával vinne a földríµl, ha egy másik bolygón telepet szeretne létrehozni. Biztosan nem tudna í»rhajón gyárakat telepí­teni, pár eszköz legyártása érdekében. Aminek nyomát találták, az repülíµgép, vagy í»rrepülíµgép javí­tó mí»hely.

A sumer emberek, akik modern életet éltek (kórház sugárterápiás, biorezonanciás, energiaterápiás kezeléssel), megszokták, hogy az istenek tudást, segí­tséget osztanak, igazságot tesznek, tehát nem voltak a saját fejlettségük elíµállí­tói, csak addig tudták fenntartani a jólétet, amí­g az istenek ott életek közöttük és saját eszközeikkel hozzájárultak ehhez a jóléthez.



A fenti kép, 1. ábrája egy ilyen sugárterápiás (biorezonanciás, enrgiás) kezelést mutat.
A 2. ábra egy érdekes régészeti leletet mutat. Ezt 1936-ban tatláták egy kb. 60cm átméríµjí» és maximum 10cm vastag, kör alakú tárgy, melyet tengelyre szereltek és valószí­nüleg forgott. Hihetetlen precí­z finommechanikai megmunkálásról tanuskodik, és nagyon érdekes, precí­z miliméteres profilja van a keréknek. Na de ki tudott ilyet készí­ten ezelíµtt 5.000 évvel? Nem is tudták kitalálni a kerék funkcióját, mí­g 1976-ban Kaliforniában, az í»rkutatás el nem kezdett kí­sérletezni egy forradalmi újdonsággal, egy hidrodinamikus lendkerékkel. Ekkor döbbentek rá a régészek, hogy mit találtak, mert a kí­sérleti prototí­pus kinézetében, méretarányaiban és a szélek profiljaiban teljesen megegyezik a régészeti lelettel. A kí­sérleti prototí­pus, még ma is csak prototí­pus, a majdani í»rrepülíµgépeknél szánnak neki szerepet.

A késíµbbi háborúkban is látható, hogy az istenek a saját eszközeikkel harcoltak, legyen az repülíµgép, sugárfegyver, az íµket támogató embereket pedig, a földön elíµállí­tható fegyverekkel szerelték fel.

Gilgames, aki mint király sokat tudott, mikor be akar lopózni az í»rrepülíµtérre, szembesül a védelmi fegyverekkel, melyek sugár elven mí»ködtek, olyan eszközökkel, mint a mai cirkáló rakéták, melyet csak mennyei bikának nevez, de leí­rva annak mozgását, kinézetét, beazonosí­tható a mai fegyverarzenál alapján.

A sumer társadalomról rengeteg információ maradt fenn, ez annak köszönhetíµ, hogy az í»rhajósok szent kötelessége volt, hogy megörökí­tsék a múltat, naplók formájában. Mindenki aki valamilyen vezetíµnek miníµsült az istenek közül, kötelessége volt, hogy naplót í­rjon, konkrétan leí­rva eseményeket, idíµpontokat. A királyok kötelessége volt, hogy a régi leí­rásokat átmásolják, hogy azok megmaradjanak az utókor számára. A templomok oldalára felí­rták a legfontosabb eseményeket, személyeket. A Ví­zözön elíµtti városokat újjá kellet épí­teni a Ví­zözön után, és a templomok oldalán meg kellett jegyezni, hogy ez mindenben megegyezik a Ví­zözön elíµttivel.

Több vezetíµ teljes naplója fennmaradt, például Marduk királyé, aki még a Gí­zai nagy piramisban is raboskodott, és sok helyen megfordult, sok háborút vezetett.


[ Módosítva szo máj 29 2010, 10:55 ]
Vissza az elejére
blackbird
p máj 28 2010, 01:59
Regisztrált tag #23
Regisztrált: sze máj 19 2010, 04:53
Üzenetek: 91
 Még!!!!!!
Vissza az elejére
nordi
p máj 28 2010, 02:51
a ' r e b e l l i s

Regisztrált tag #4
Regisztrált: h jan 11 2010, 02:14
Üzenetek: 922
 SUMER CIVILIZACIO ( III, )

Tehát ez a társadalom hihetetlen hangsúlyt fektetett a múlt értékeinek megíµrzésére, illetve a tudás átadására az újabb generációk számára.
Hasonlóan taní­tották a Föld eredetét, és hogy ez még hangsúlyosabb legyen minden évben, egy fesztiválnak nevezett ünnepségsorozat keretében el is játszották, mint egy szí­ndarabot, ahol emberek voltak a bolygók. így a teremtés fennmaradt, egyfelíµl í­rásos formában, másfelíµl, mint szí­ndarab. A tudósok elolvasták, az egyszerí» emberek megnézték a szí­ndarabot.

A sumer társadalom a csillagászat mellett remekül értett a matematikához. A csillagászat volt egy olyan terület, ahol az istenek minden tudást átadtak, és a városok voltak a fíµ tudásközpontok, a királyok és papok tudtak a legtöbbet.
Szerencsére ezt ahol csak tudták, mindenhol í­rásos formában rögzí­tették.

Matematikában a sumerok a 60-as számrendszert alkalmazták, amely kicsit bonyolult volt a maihoz képest. Amí­g a mi számrendszerünk úgy épül fel, hogy 1, 10, 10x10, (10x10)x10, stb. addig az íµ 60-as számrendszerük ügy épül fel, hogy 1, 6, 6x10, (6x10)x6, (6x10x6)x10, stb., tehát hol 10-el, hol 6-al szoroznak felváltva.
Ezekbíµl az idíµkbíµl származik a 60-as számrendszer használata, az idíµ mérése terén, a kör felosztásánál, stb.

A templomok, vagy különleges épületek épí­tésénél (Stonehenge), mindig az istenekbíµl álló tervezíµ csoport végezte a tervezést, illetve az épí­tési munka irányí­tását, ezt sosem bí­zták földi emberekre, hiszen akkora tudást nem adtak át.
Arról nem beszélve, hogy a tervezési fázishoz nem tudni milyen gépeket, berendezéseket használtak fel, hiszen maradt fenn kíµszobor, melyen billentyí»zetszerí» eszköz, vagy szó van egy kristályról, mellyel oldották meg nagy mennyiségí» adat tárolását.



í–sszességében elmondható, hogy a sumer társadalom nagyon érdekes és ellentmondásos volt, hiszen egy kíµkorszaki embercsoport, hirtelen tudáshoz jut, melyet vagy megérttet, vagy nem, illetve a tudásnak csak ahhoz a részéhez, melyet az istenek úgy gondoltak, hogy az embereknek tudniuk kell a napi életükhöz. Ehhez tartozik a csillagászat is, mivel tudni kell, hogy honnan származik a Föld, az emberiség.

A meg nem magyarázott, át nem adott tudás pedig generálta a csoda érzését. Egy repülíµ repülése természetes látvány volt, de az emberek nem értették azt.
Igazából a tudáskülönbség és a hosszabb életciklus miatti „halhatatlanság” okozta az isteni különbséget. Ma már inkább egyenrangúak lennénk.
.
Az istenek vigyáztak is, az isteni különbségek fenntartására. Mikor Bábel tornya épült, mikor is az emberek egy kilövíµhelyet akartak épí­teni, hogy íµk maguk is indí­tsanak í»rrepülíµt, az istenek eríµsen megijedtek. A sumer agyagtáblák tanúsága szerint az istenek féltek, hogy az ember tényleg meg tudja tenni és akkor egyenlíµk lesznek velük, hiszen nem lesz már tudásbeli különbség. Pedig attól messze állt az ember, hogy í»rrepülíµt épí­tsen, vagy hogy azt el is indí­tsa. De a kí­sérlet láttán, már megijedtek az istenek.



A sumer leí­rásokból kiderül, hogy a sumer idíµkben ismerték a DNS-t, még ha nem is az egyszerí» emberek, hanem az istenek és tudatosan alkalmazták azt a génmódosí­tások alkalmával.
úgy tí»nik, még van mit tanuljunk.
íltalában elmondható, hogy az emberekben kialakult egy csodavárás, azaz majd az istenek megmondják, hogy mit kell tenni, hogyan kell tenni, hisz íµ mindent tud, ért, az ember pedig komoly gondolkodási korlátokkal bí­r.

Talán éppen e felemás tudás miatt alakult úgy, hogy az istenek távozása után, a sumer társadalom nem kapta meg azt a pluszt, amit eddig, í­gy aztán hanyatlásnak indult. Amikor aztán a maga ura lett, gyakorlatilag hanyatlásnak indult. A görög és római birodalmak még valamit meg tudtak villantani a múltból, azonban a középkor végleg lemosott mindet, ami tudásnak nevezhetíµ.
Megmaradt az isteni csoda várása, a papok, az egyház irányí­tó szerepe, az isten nevében mindent, de az istenek már nem voltak itt.

Miben jobb a mai világ?

Hogy az ember maga jutott el olyan gondolkodási szintre, hogy megérti az isteni csodákat, síµt íµ maga is a legtöbbet létre tudja hozni. A tudás nem kapott, hanem saját. Maga elíµ tudja állí­tani azt. Olyan ez, mintha valakinek felolvasnak valamit, vagy maga tud olvasni, amit akar.

A hanyatlás

Mint minden civilizáció, eleinte fejlíµdik, majd hosszú ideig magas életszí­nvonalat biztosí­t, a magas életszí­nvonal következménye a túlnépesedés. Mikor már a föld nem képes eltartani a túlnépesedett társadalmat, vagy csökkennek a ví­zkészletek, esetleg kisebb éghajlati változás történik, akkor kezdíµdik meg a hanyatlás.
így volt ez a sumer birodalom esetén is.



Itt tetíµzte a dolgokat az állandó háborúskodás a városállamok között, síµt i.e. 2.024-ben megtörtént az elsíµ nukleáris háború is. Ekkor a sumer társadalom jó része elpusztult a rádioaktí­v porfelhíµ miatt. Mindez a Holt tenger déli részén történt, és a mai tudósok ki is mérték, hogy akkoriban nagy mennyí­ségí» radioaktí­v anyag került a tengerbe a környezíµ folyókból, egész nagy területríµl.
.
Az emberek elvándoroltak és ezáltal hozzájárultak a szomszédos, éppen kialakulóban lévíµ társadalmak létrehozásához, felvirágoztatásához. Vitték nyelvüket, kultúrájukat is, mely beolvadt a szomszédos társadalmak kultúrájában.
.
Nagy Sándor volt, az utolsó aki egyesí­tette a sumer civilizációt egy országba, melynek neve Mezopotámia volt. Halála után ismét széthullott a birodalom, majd hanyatlásnak indult.
.
i.sz. 100 körül már annyira önállósodtak a sumer társadalom városállamai, független területei, megváltozott kultúrájuk, hogy innentíµl kezdve nem tekinthetíµ egy egybefüggíµ civilizációnak. Gyakorlatilag megszí»nt, helyén sok új kultúra lalakult ki.
.
A sumer társadalom fontossága abban rejlik, hogy az elsíµ volt a Földön, hatalmas fejlettségi szintet ért el, majd elindí­totta az összes többi civilizációt.

A sumer civilizáció kialakulásának és fejlíµdésének idíµrendisége:

i.e. 11.000
Az utolsó jégkorszak vége
A hirtelen felmelegedés miatt a sarkkörök jégtömbjei tömegesen leválnak és megolvadnak
A tengerek ví­zszintje kb. 100-120m-t emelkedik
A tengerszinten lakó emberek megélik a Ví­zözön eseményét, az Ararát hegy emelkedik csak ki a ví­zbíµl
A Ví­zözön mint jelenség kb. 1.000 évig tart, azonban a ví­z visszavonulása után még több ezer évig iszaposak maradnak az elárasztott területek

i.e. 4.000
A sumer civilizáció kialakul Eriduban
Az elsíµ királyság Kis városban
Az Egyiptomi civilizáció kezdete
Etana uralkodása Kis városában

i.e. 3.000
Gilgames király uralkodása Uruk városban
A Minószi civilizáció kialakulása és fejlíµdése Krétán
Sarrukin, az elsíµ Akkád király uralkodása
úr-Nammu uralkodása Urban
Gudea uralkodása Lagasban
A Hurrik megjelenése az í“kori Keleten
Az indus völgyi civilizáció kialakulása, fejlíµdése
A Kí­nai civilizáció kezdete

i.e. 2.000
Babilon és Asszí­ria felemelkedése
Hammurapi uralkodása Babilónban
íbrahám elindul Urból
íria vándorlása Indiába
A Mükénéi kultúra kezdete
A zsidók kivonulása Egyiptomból
Görögország dór inváziója
Dávid király uralkodása Jeruzsálemben

i.e. 1.000
Ninive bukása
Kürosz elfoglalja Babilónt
Budha megjelenése Indiában
A Római köztársaság megalapí­tása
Az ókori Görögország virágzása
Nagy Sándor legyíµzi Dáriust
A kinai nagy fal épí­tése
Hannibál Róma ellen vonul

0
Jézus születése
Jeruzsálem római ostroma
A Maja civilizáció virágzása Dél-Amerikában
Róma feldúlása
Mohammed megalapí­tja az iszlám vallást
Nagy Károly megalapí­tja a Német-Római császárságot

i.sz. 1.000
Angliát meghódí­tják a normanok
János Király kiadja a Magna Charta-t
Azték civilizáció Mexikóban
Az Inka birodalom fénykora Dél-Amerikában
Bizánc bukása
Kolumbusz felfedezi Amerikát
Amerikai forradalom
Napóleon hódí­tásai Európában


[ Módosítva sze júl 21 2010, 07:17 ]
Vissza az elejére
nordi
p máj 28 2010, 02:59
a ' r e b e l l i s

Regisztrált tag #4
Regisztrált: h jan 11 2010, 02:14
Üzenetek: 922
 SUMER NYELV

A sumer nyelv fejlíµdésének megértéséhez tudni kell, hogy i.e. 3-4.000 évvel a sumer nép létszámában gyarapodott, ezért mind új és új területekre vándoroltak el, ahol új népek alakultak ki. Az új népek nyelve bár a sumerbíµl indult ki, de a helyi tájszólások idíµvel önálló nyelvekhez vezettek. Az í­gy kialakult önálló népek el kezdtek egymással háborúzni, egymás területeit uralták, í­gy hatalmas nyelvi keveredések jöttek létre. Ez a háborús helyzet egyre fokozódott, egészen a Görög kultúra megjelenéséig.

Az egységes sumer nyelv komoly behatások alá került, mikor i.e. 2.600 körül az akkádok uralkodtak a sumerok felett, majd i.e. 2.100 körül újra a sumerok kerekedtek felül. Ebben az idíµszakban hirtelen fejlíµdött a sumer í­rás, mert a piktogramokat felváltotta a szavak használata. Azt nem tudni, hogy mi váltotta ki ezt a hatalmas fejlíµdést.
I.e. 2.000 és 1.800 között a sumer nép több mint harmada északi irányba elvándorolt, a Kaukázus irányába, magukkal vitték a sumer nyelvet. A maradék kétharmad keveredett az asszí­r néppel, nyelvük is átalakult.

A sumer kultúra tovább élt a babiloni birodalomban, majd keveredett a szkí­tákkal, i.e. 800-600 között. Ekkor már szinte holt nyelvként létezett a sumer, hiszen az eredeti nyelvet már senki nem beszélte, nem volt már önálló sumer állam, de az összes nyelv belíµle ered.

í‰ppen ezért a világ majd minden nyelvében megtalálható több-kevesebb eredeti sumer szó. í‰rdekes, hogy kevés olyan mai nyelv létezik, amely nyelvtanilag, szerkezetileg, hangzásban, eríµsen hasonlí­t a sumerra. A magyar egy ilyen nyelv.
Sok kutató, aki bizonyí­totta a két nép valamilyen szintí» rokonságát, komoly elismerésben részesült világszerte, kivéve Magyarországot.

A sumer kor és nyelv szakértíµi egybehangzóan állí­tják, hogy ha ma megelevenedne a sumer nyelv, akkor a magyarok értenék meg a legjobban, bár íµk is nehezen. A szavak inkább ismeríµsnek tí»nnének, de a megértés nem lenne könnyí».

Sumer-magyar kapcsolat
Feltehetíµen a magyarság íµsei is érintkeztek a sumer kultúrával, hiszen csak í­gy fordulhat elíµ, hogy a mai magyar nyelv szavai, nyelvtana, felépí­tése azonosságot mutat a sumer agyagtáblák nyelvével, a szkita, szittya, etruszk nyelvvel.
A sumer nyelv egy összerakós, nem annyira sok szóból, mint szóösszetételekbíµl áll.
Struktúrájában és alap nyelvtanában hasonlí­t a törökhöz, a magyarhoz és néhány kaukázusi nép nyelvéhez.
Ezek a népek állnak a legszorosabb rokonságba a sumer néppel.

A szittya-hun-magyar nyelv- és í­rásrend azonos a pelazg-etruszk nyelv- és í­rásrenddel, a sumer nyelv- és í­rásrenddel
A székely-magyar és az etruszk rovásí­rással is azonosí­thatók a skytha, avagy türk betí»k.
A sumer nyelvben 3 nyí­lt magánhangzó létezett: a, e, o és ennek megfelelíµen 3 zárt magánhangzó í£, íª, u. A magánhangzók nem voltak élesen, hallhatóan kiejtve, hanem gyakran csak a mássalhangzók kiejtését segí­tették.
Létezett 15 mássalhangzó: b, p, t, d, g (kemény), k, z, s, sh, ch, r, l, m, ,n, g.
A mássalhangzókat a szavak végén nem ejtették ki, hacsak a következíµ szó nem kezdíµdött egy magánhangzóval.
A sumer szavak nagy része egyszótagú, és a többesszámot a szótíµ kétszerezésével érték el.
A sumer nyelvben kevés volt a melléknév, inkább birtokos névmásokat használtak.
A sumer mondatok bíµvelkedtek fíµnevekben, ezek meghatározták, hogy kiríµl, miríµl van szó, a nyelvtani ragok kifejezték a kapcsolatokat, az állí­tmány pedig elmondta magát a történést.

Már legalább egy évszázada bebizonyí­tották, hogy a sumer nyelv az alapja a világ összes nyelvének. Ahogy a sumer társadalom sokasodott, megjelentek a tájszólások, ebbíµl pedig új nyelvek alakultak ki.

Néhány sumer szó és magyar jelentése:

ab- ablak, kinyitni
áb-tenyésztett szarvasmarha
aba, ab -tó, tenger
ada-apa, ének
adda- váz, küldeni
aga-diadém, korona
agar- földterület
aka- akarni valamit
ákan- ajtófélfa
akar- Leather arnor
alad- életeríµ
ama-anya
áma- vad, tehén
amar- fiatal állat
ambar- marsh; reeds, canebrake
an- ég, menny
ara -tündökölni
ata- atya
ára, ár- dí­j, érték, dicsíµség
arab-raktár
azu-orvos
ba- megoszt, porció, arány
babbar- világos, felkelíµ nap
bal- ellenség
bala- fordí­t, iroda
bán- térfogatméríµ edény
banda- támogatás
bar -nyitni, nyitottá tenni, fedetlen
bariga- térfogat mértékegység
barzil -az í»rbíµl származó fém
bi, bé- beszél
bibad- kacsa
bil -támogatás
bir - megölni, eltörni
búd- reggel
bur -könnyezni
buzur -titok, rejtély
dab -körbevesz
dadag -tisztí­tani
dag- vezeti (valamilyen gépet), mí»szaki berendezést tartalmazó helyiség
dág- tiszta
dal-repülni, elmozdulni
dalla-sugár (amit egy fényes fémmel állí­tottak elíµ)
dam- házastárs
dara- sötét
dára- csengetni
dél- dél
dida- sör
dig - puha, megmunkálható
dili- egyedül, szingli, egyedüli
dim -kezdet
dima -hí­rek
dirig - túlzás
du -menni
dub -dokumentum
dug- pontos méret (pont megegyezik valamely egységnyi mértékegységgel)
dúg- élvezni, tagja valaminek
dul- védelem
dumu- gyerek, fiú
dun -pupilla
ebla -Alkoholmentes vagy egészen gyenge sör
éd -kimenni
edin- földterület két (vagy négy) folyó között
égi -valami egészen fenn (például fenn repül valami)
egir- Hercegníµ
eme-ez, ruha
en-úr, fíµpap
engar- farmer
enku- halász
énsi- polgármester
enten- tél
ér, ir- panaszkodás, pap
erim- szolga, katona
érim- rombolás
ezen- ünnepség, fesztivál
gala- rituális énekes, különleges mí»sor
galla- rendíµrfíµnök
gam- eldíµl, szélesség
gána - földterület
gár- hajcsat
garas- helyettesí­tíµ
gaz- por, törés
gi- körbevenni, felnézni
gú- folyópart, másik oldal
gúb- tisztí­tani
gug- háború
gul -megsemmisí­teni, tönkretenni
gúr- gömb
guru- mély
gúrum- Elleníµrzés
guzza- Szék
ib -sarok, szög
ibila- örökös
í­da, í­d -folyó, ví­zi ösvény, ví­zi út
ig- ajtó
igi- szem, arc, tekintet, megjelenés
iku- felület mértékegység 3.600 négyzetméter
í­la -emelni, hordani
illu-ví­zözön
imi- agyag, szél
imin -hét (szám)
in -íµ, támadás
iti -holdfény
ka -száj
kal -értékes, ajándék,
kalag -javí­tani
kam- fogantyú
kar- piac, kikötíµ
Kár, kára- vádolni, hátrány
kas- róka
ki -föld, hely, helység
kib- aranyból készül
kid- épí­teni
kí­r-sörös korsó
kissa- tartófal
ku- épí­teni, hal
kug -ezüst, pénz
kul- szexuálisan érett
kum- malterszerí» épí­tíµanyag
kúm- nyár
kun- tároló medence
kur -magas fennsí­k
la- túlzás, luxus
lá- behatolni, eríµ
lag- nagy méret
lal- hordani
lál- méz
lám- miníµségi
láma - jó szerencse
lima- ezer
lum- felhíµ
ma - elhagyni
mana- társ, partner
me, mi- funkció, iroda, felelíµsség, tudás
mén -mindkettíµ
mí­ -níµ komoly felelíµsséggel, komoly beosztásban
mina -kettíµ, második
múd- vér
mul- csillag
nam -felelíµsségtudat
nám- képesség
nar- énekes (hangszeres)
ne- ez
ni -íµ - níµnemí»
ní íµ maga
nin- királyníµ, úrníµ
ninda- kenyér
ninnu- ötven
nu- mesterséges fény, lámpa
nun- herceg, mester
pa- öntözíµrendszer
pad- rövid piheníµ
pala- viselet
pap- apa, testvér, akire felnéz
para- segí­tség
pára-átlép rajta
Puli- Puli (a kutya)
pú- kerék
ra- elöntés, áradás
re- egyenesen elíµre
ri- valahova tenni
rig- hozni, nyomni, fegyver
ru- jelen, adni
rúg- visszafizet, visszaállí­t, ad, küld
sag- jószerencse
sám- egyenértékí»
sár- az egész mindenség, ami látható
sed- hideg ví­z
si- antenna, vonal, sugár fény (tulajdonságai alapján lézerszerí»)
sig- kicsi, gyenge, eríµtlen
siki- haj
sil- dí­jazni
sila- utca
sim- szí»rni
sisi- ló
su- test, bíµr
sud- távirányí­tással végezni valamit
súg- utazni
súg -állni
sukkal- üzeníµ, szóvivíµ
tab- Pár
taka- Megérinteni, valamit –kezelni
tal -nagy tároló edény
tán- világossá válik, érthetíµ lesz
tar- levágni
te -találkozni
tila- élet
tin- élet, bor
tir -erdíµ
tu -leves
tud- birtokolni valamit, ismerettel rendelkezni, születni
túg- ruha
tuku- hitelezíµ
túl- nyilvános alapí­tvány
tum- munka
túr- stabil
ubi- folyami hal neve
ubu- terület mértékegység
ud- nap, fény, nappal
ug- oroszlán, vihar
ugu -a fej teteje
úkur -hentes
ul- sietni
umu- öregasszony
úr- alap, gyökér
uru -város, falu, nagyobb körzet
ús, úz- él, távolság
ussu -nyolc
za- tied
zag - határ
zág- választani
zi- lélek
zí eríµs
zí­d - hús
zig- felállni, felemelkedni
zur- feláldozni

Talán nem véletlenül mondják a legnagyobb sumer kutatók, hogy ha ma megjelennének a sumerok, úgy tünne magyarul beszélnek, de a magyarok sem értenék íµket. Valahol közösek az íµsök. Hasonlóan a törökök és baszkok.





[ Módosítva szo máj 29 2010, 02:12 ]
Vissza az elejére
nordi
szo máj 29 2010, 01:24
a ' r e b e l l i s

Regisztrált tag #4
Regisztrált: h jan 11 2010, 02:14
Üzenetek: 922
 SUMER ISKOLA

Elgondolkodtató, hogy a Föld elsíµ emberi civilizációja i.e. 3.500 körül már szervezett formában iskolákat üzemeltetett, ahol a maihoz hasonló módon tantárgyakra bontották a tananyagot, és kinevezett tanárok oktattak.
Az ékí­rás kialakulásáig piktogramokon rögzí­tették a leí­randó eseményeket, ezek legtöbbször agyagtáblák voltak, vagy pecséthengerek. Nagyon fontos alkotások, mert egy-egy képben félkönyvnyi mondanivalót tömörí­tettek, például a Naprendszer bolygóinak összetételét, az istenek bolygójának létét, stb.

A sumer iskolát „irótábla ház”-nak nevezték, elíµször azért jöttek létre, hogy a gazdasági és adminisztrációs élet számára nélkülözhetetlen í­rást gyakorolják, illetve kiképezzék azokat az í­rni tudó személyeket, akik majd az állami adminisztrációban kulcs szerepet tölthetnek be.
A létszámbeli, illetve a gazdasági fejlíµdés oda vezetett, hogy ezek a központok a tudás és a kultúra központjai lettek. Olyan tantárgyakat taní­tottak, mint: teológia, növénytan, állattan, földrajz, matematika, nyelvtan, irodalom,
Az iskoláknak volt még egy olyan szerepük, hogy a régi alkotásokat átmásolták.

Itt kell megjegyezni, hogy az iskolák megjelenése és elterjedése jelentette azt a mérföldkövet, amikor egy társadalmat a mai értelemben vett civilizációnak nevezünk.
Ez a mérföldkíµ egyébként egy hatalmas törés a papság életében, hiszen több ezer éven át, a templomok voltak a tudás központjai, ahol az istenek tudását a papok továbbadták az embereknek. Ez a tudás mindent magába foglalt, attól kezdve, hogy mi a családalapí­tás, a szaporodás, a szakmákon keresztül, egészen a csillagászati ismeretekig.

Mivel akkoriban í­rás nem létezett, amolyan szóbeli népi iskolák voltak.
Azonban az ékí­rás megjelenésével, és szükségszerí»ségével, a templomok elvesztették eredeti funkcióikat, mert megjelentek az iskolák. Ekkor már ezek lettek a tudásközpontok, és az addigi népi taní­tók, a papok elvesztették feladatukat. Ekkor kezdett kialakulni a papok új feladata, nem lévén más, az istenekhez, a királyokhoz dicséríµ himnuszokat í­rtak.



Nyelvtani gyakorló könyv Nippurból.

A sumer oktatás nem volt sem általános jellegí», sem kötelezíµ, inkább a tehetíµsebbek kiváltsága. A szegények nem tudták megfizetni sem a tandí­jat, sem azt a hosszú évek során keletkezett bevétel kiesést, ami azért keletkezett, mert nem dolgoztak, hanem tanultak.
Aki viszont iskolába tudott járni, annak biztosí­tva volt a jövíµje, választhatott a munkahelyek közül, dolgozhatott akár állami intézményekben, részt vett a város irányí­tásában, lehetett tanár, tudós, katonatiszt, tengerész kapitány, pap, í­ródeák, stb. A leí­rásokból kiderül, hogy a városok vezetíµi nagyon jól megtervezett módon vezették a lakosság életvitelét, nem kellett mindenkinek iskolát végeznie, ugyanakkor megbecsültek voltak a szakmunkát végzíµk is.
A tanulás általában a fiuk, férfiak elíµjoga volt, csupán egyetlen egy níµ neve szerepel a leletek között, mint í­rástudó.

Az iskolát egy fíµ vezette, íµt „iskola apának” hí­vták, mí­g a gyerekeket „iskola gyerekeknek”, a tanárokat pedig „nagy testvérnek”.
A tanárok szakosodtak, és meg van emlí­tve még a leí­rásokban a kisegí­tíµ személyzet jelenléte az iskolák üzemeltetésében.
Léteztek matematika példatárak, képlet táblák, gyakorló feladatok, síµt megtalálták a tanulók vizsgadolgozatait is.

Az iskolák legfontosabb feladata volt az í­rás elterjesztése, gyakorlása. Napi feladat volt a régi í­rásos emlékek átmásolása, sokszorosí­tása, majd a nyelvi különbségek megjelenésével, az átfordí­tása.
Mivel az alkalmazott ékí­rás eléggé bonyolult volt, ezért a gyerekek évekig tanulták az í­rás mí»vészetét, és csak amikor már teljesen ismerték azt, akkor kezdtek régi dokumentumokat átmásolni. Az átmásolás volt igazából az í­rás gyakorlása.
Az iskolát a gyerekek hamar kezdték, úgy tí»nik nem annyira életkorhoz volt kötve, hanem fejlettséghez, a készségek kialakulásához.
Az iskola egy egész napos tevékenység volt, napfelkeltétíµl napnyugtáig.
Sok dolgozat maradt fenn, amikor is a tanulók feladata volt, hogy leí­rják napjaikat.

Egy ilyen leí­rás elmeséli, ahogy az anyuka ételt csomagolt fiának, majd az elment iskolába. Azonban az úton lassan ment, í­gy elkésett. Tanára jól összeszidta,
Egy másik leí­rás elmeséli, hogy az iskolában délelíµtt elolvastak közösen egy lemásolandó szöveget, majd megbeszélték, annak tartalmát, a másolás technikai kivitelezését, és délután a fiatalok létrehozták a másolatokat.
A nagyobb diákok, már nem csak másoltak, hanem újat is alkottak. Valószí­ní»leg dolgozataik lehettek azok a táblák, ahol leí­rják városuk adminisztrációs és gazdasági mí»ködését, voltak, akik mí»vészi hajlamuknál fogva lí­rai alkotásokban jeleskedtek, illetve voltak, akik precí­z történelmet í­rtak. Szerencsénk van ezekkel a fennmaradt házi feladatokkal, mert pontosan leí­rják az akkori életet, az emberek gondolkodását, cselekedeteit.


SUMER IRODALOM

Bár a feltárt í­rásos leletek 90%-a gazdasági, adminisztratí­v jellegí» leí­rásokat tartalmaz, azért több mint 5.000 agyagtáblát találtak, melyek kimondottan irodalmi jellegí» alkotások.
A régi irodalmi alkotások semmivel sem képviselnek kisebb értéket, mint a maiak, és teljesen egyenrangúak a régi görög alkotásokkal.
Nagy jelentíµségük abban van, hogy bemutatják az elsíµ emberi civilizáció életét, gondolkodásmódját, érzelmeit, cselekedeteit.
Az irodalmi alkotásokat a következíµ csoportokba lehet sorolni: epikus elbeszélések, himnuszok, történelmi elbeszélések, rövid és hosszú esszék, közmondások és szólások, illetve nagyon fontosak az istenek naplói.

Az alkotások egy része, fíµleg azok az eposzok, melyek a régmúltat idézik, eleinte szájhagyomány útján terjedtek, majd amikor már kialakult az ékí­rás, az istenek lediktálták az í­rnokoknak, hogy ez a tudás fennmaradjon az utókor számára. Ráadásul a tudósok kötelessége volt, hogy ezeket az alkotásokat rendszeresen átmásolják, í­gy fenn tud maradni az utókor számára. úgy tí»nik, az istenek tudatni akarták az utókorral a régi eseményeket.
Az eposzok, például a Teremtés eposz, elmeséli a Naprendszer keletkezését, a Föld, a Hold kialakulását, az élet csí­rájának a Földre jutását, illetve az istenek bolygójának a létét, pályáját, stb.



További eposzok elmesélik az istenek földre szállását, 500.000 évvel ezelíµtt, majd itteni cselekedeteiket, az ember megalkotását (az elsíµ sikerek 100.000 évvel ezelíµtt, majd ídám és í‰va 30.000 ezelíµtt), majd a történelmi eseményeket a Ví­zözönig, illetve a sumer társadalom kialakulásáig.

Történelmi jelentíµségí» alkotások: „Hold Isten születése”, „A Földi élet megszervezése és a kulturális fejlíµdés”, „A Sumer paradicsom legendája”, „Az ember megalkotása”, „Nintura visszatér Nippurba”, „A civilizáció mí»vészetének áthelyezése Eriduból Erechbe”, „Inanna és Shukalletuda”, „Inanna és Bilulu”, „Dumuzzi halála”, stb.
Ez utóbbi része az elsíµ Rómeó í‰s Júlia történetnek, melyben Dumuzzi és Inanna végzetes szerelme van elmesélve.

Az alkotások nagy része verses formában készült, bár nem ismerték a rí­melést és a mértéket, azonban minden más mai technikát alkalmaztak: képzelet, ismétlés, párhuzam, metaforák, refrén, idíµugrás, stb.
Az alkotások inkább elbeszélíµ jellegí»ek, monotonok, nem alkalmazzák az izgalmak fokozását, a csúcspontokat, majd a megoldások módszerét. Szintén hiányoznak a jellemzések, az istenek és az emberek egyaránt hús-vér lények, jó és rossz tulajdonságokkal, és viselkedéssel.
A dicsíµí­tíµ himnuszok í­ródtak az istenek számára, a királyok számára, illetve a gazdagok számára, ha azok megfizették az alkotót.



Katalógus az elkészült alkotásokról, amolyan tartalomjegyzék

Egy külön csoportja az alkotásoknak az „okoskodó, útmutató” alkotások, amelyek elmélkedések, példabeszédek, párbeszéd jó és rossz között, közmondások, szólások.

Ezek célja taní­tó jellegí», az egyszerí» embereket í­gy lehetett rávezetni, hogy mi a jó és mi a rossz

Ilyenek: „Vita a nyár és a tél között”, „Vita a szarvasmarha és gabonaszem között”, „Vita a madár és a hal között”, „Vita a fa és a léc között”, „Vita az ezüst és a hatalmas réz között”, „Vita a malomkíµ és a drágakíµ között”, stb.
Az ilyen jellegí» alkotások, például a „Vita a szarvasmarha és a gabonaszem között” taní­tó jellegük mellett történelmi eseményekríµl is szólnak. Ez a tanulmány két testvér istenníµríµl szól. Lahar a szarvasmarha istenníµ, és Ashnan a gabonaszem istenníµ azért lettek megalkotva az istenek „teremtíµ kamrájában”, hogy az Annunakik (az ég isteneinek gyermekei) és gyermekeik számára legyen élelem és ruha. Azonban az Annunakik nem tudták igazán hasznát venni a szarvasmarhának és a gabonaszemnek, addig, amí­g az ember meg nem lett alkotva.

Néhány közmondás:

Senki nem arról beszél, hogy amit talált, hanem amit elvesztett
Ne tépd le korán a virágot, mert késíµbb gyümölcs lesz belíµle
Aki sokat eszik, nem tud aludni
Nem a szí­v vezet a háborúskodáshoz, hanem a beszéd
Mondj egy hazugságot, és amikor igazat mondasz, senki nem hiszi el
Nyitott szájba berepül a légy
Messziríµl jött utazó azt mond, amit akar
Akinek sok ezüstje van, az boldog, akinek van mit ennie, az örül, aki szegény, az nyugodtan alszik
Egy jó szó, mindenkinek a barátja
A szeretíµ szí­v házat épí­t, a gyí»lölködíµ szí­v lebontja a házat
Ha szerelembíµl házasodsz, akkor a gyerekeid a szí­vednek valók
Egy városban, ahol nincs kutya, ott leselkedik a róka

Külön érdekesség, hogy a sumerok nem csak létrehozták a sok ezernyi irodalmi alkotást, hanem katalogizálták is íµket, azaz létrehoztak tartalomjegyzékszerí» leí­rásokat, melyeken felsorolják az elkészült irodalmi alkotásokat.
A második évezredbíµl idíµszámí­tásunk elíµtt, 7 katalógust találtak meg a régészek, ezek ma a világ különbözíµ múzeumaiban találhatók

.Ez a hét katalógus, több mint 2.000 „könyv” cí­mét tartalmazza.
Mivel sok olyan irodalmi alkotás is létezik, mely nem található egyik tartalomjegyzékben sem, illetve vannak olyan alkotások, melyek egy tartalomjegyzékben találhatók, de fizikailag még valamely sivatag homokjában pihennek, biztosan sokkal több alkotás és néhány tartalomjegyzék vár még felfedezésre.

Az irodalmi alkotások nagy szerepe abban áll, hogy alapját képezi bármilyen késíµbbi történelmi alkotásnak, í­gy a Biblia is ezek alapján í­ródott, de emlí­thetjük bármely vallás, hasonló „történelemkönyvnek” nevezhetíµ alapmí»vét.


[ Módosítva szo máj 29 2010, 11:44 ]
Vissza az elejére
nordi
v júl 04 2010, 10:09
a ' r e b e l l i s

Regisztrált tag #4
Regisztrált: h jan 11 2010, 02:14
Üzenetek: 922
 A SUMER ORVOSTUDOMANY

A gyógyí­tással foglalkozó régészeti leletek érdekes mód csak i.e. 2.000-1.000 környékéríµl maradtak fenn. A régebbiek közül csak kettíµt találtak meg.

Ennek egyik lehetséges magyarázata, ahogy egy teljesen független leí­rás elmagyarázza, i.e. 5.000-3.000 között az istenek gyógyí­tottak inkább, vagy az általuk kiképzett személyek. Azonban az emberiség létszámának drasztikus növekedése miatt orvosokat, níµvéreket képeztek, ezek tankönyvei, leí­rásai maradtak csak fenn, a korábbi idíµkbíµl nem nagyon volt mi fennmaradjon.

A leí­rások konkrétan leí­rják a készí­tményeket, azok alkalmazási módját és körülményeit, í­gy a legegyszerí»bb, ví­zben, vagy olajban oldandó portól, a legbonyolultabb mí»tét után alkalmazandó kezelésekig.
Sajnos a leletek nehezen érthetíµk, mert nem értjük a készí­tmények neveit, bár néha leí­rják hatóanyagait, azonban azokat a növényeket nem sikerült beazonosí­tani.

Vannak a leletek között mí»téti leí­rások is, részletesen, kezdve az érintett testrész fertíµtlení­tésével egészen a kötözésig, illetve gyógyhatású készí­tmények alkalmazásáig.
Kiderül, hogy a sumer gyógyí­tás természetbarát volt, a regeneráción alapult, a gyógykészí­tmények elíµállí­tásánál, a természethez fordultak, ráadásul hatalmas biológiai és ásványi anyag ismerettel.


orvosi kézikönyv

A leí­rásokból kiderül, hogy ismerték még a gyógyí­tás egy másik formáját is, melyet elíµször csak az istenek alkalmaztak, majd késíµbb az istenek néhány arra hivatott embert kiképeztek. Ez a gyógyí­tás, a leí­rások szerint hasonlí­tott a mai akupunktúra, vagy biorezonancia kezelésekre, energiákkal dolgozott. Az istenek a lefektetett beteg felé engedtek egy átlátszó eszközt, mely olyan lehetett, mint egy üvegtábla, ezen megjelentek az illetíµ energiacsatornái, és látszottak az energiaáramlási problémák. Ezek után egy másik eszközzel ezt megszüntetve, a beteg szinte azonnal gyógyult.

Ilyen eszköz csak az istenek birtokában volt, az istenek által megtaní­tott gyógyí­tók kézrátétellel gyógyí­tottak. Volt olyan gyógyí­tó, akinek ez veleszületett tulajdonsága volt, és akadt olyan, aki tanulta.
Amikor az emberek száma nagyon megníµtt, az istenek már csak a kiváltságosakat kezelték, fíµleg a királyokat és a gazdagokat, egyszerí»en nem volt kapacitásuk a népet gyógyí­tani, ezt megtették a kitaní­tott gyógyászok.
Az ókori orvos neve „a-zu” volt, mely szabad fordí­tásban „ví­z ismeríµâ€-t jelent.

Az orvosok általános tudással rendelkeztek, nem voltak szakosodva, mindenhez kellett értsenek. Ennek megfelelíµen a társadalom magas fokán álltak, szavuk fontos volt a döntések meghozatalában. Azonban ha mí»hibát követtek el, akár súlyos büntetésben is részesülhettek. Az olyan orvost, akinek betege mí»hiba miatt meghalt, akár meg is ölhették, ha az elhunyt beteg családja meg nem kegyelmezett, vagy az orvos pénz árán meg nem vette az életét.

Az orvosok szinte kizárólagosan férfiak voltak, mí­g az ápoló személyzet kizárólag níµ.
Az orvosi leí­rások többször beszámolnak arról, hogy sok növény gyógyhatását maguk az istenek taní­tották meg a gyógyí­tóknak, illetve több olyan eszközt is kaptak az istenektíµl, melyet fíµleg mí»tétek esetén használtak, ezek a sumerok véleménye szerint nem földi eredetí»ek. Ezek az egyszerí», de praktikus eszközök, ha elfogytak, az istenektíµl újra beszerezhetíµek voltak.
A sumer orvosok úgy tanulták az istenektíµl, hogy minden lelki sérelem fizikai bajt okoz, azaz akinek nincs rendben a lelki egyensúlya, annak valamelyik szerve megbetegszik.
A sumer gyógyí­tás a természetre épült, elméleti alapja kihangsúlyozza, hogy mindig a természet gyógyí­t és soha nem az ember. A sumer alapokat átvették a keleti népek és ebbíµl alakult ki az 5 elem tana, az akupunktúra, akupresszúra, pulzusdiagnosztika, fitoterápia, mágnesterápia, stb.

DNS térképábrázolás a sumer agyagtáblákon

Az istenek (földre szállt í»rhajósok) orvosi tudása hatalmas volt, messze meghaladta a mi mostani szintünket. Mindent tudtak a genetikáról, az ember energiarenedszereiríµl, igaz a tudás egy részét itteni kb. 450.000 éves tartózkodásuk alatt kí­sérletezték ki.


[ Módosítva sze júl 21 2010, 07:35 ]
Vissza az elejére
nordi
sze júl 21 2010, 07:39
a ' r e b e l l i s

Regisztrált tag #4
Regisztrált: h jan 11 2010, 02:14
Üzenetek: 922
 SUMER í‰RTí‰KREND

A sumer városok életét valakik nagyon jól megszervezték, egészen az utolsó apró részletekig. Ez igaz a Ví­zözöntíµl i.e. 2.000-ig.
I.e. 3.500 körül volt a csúcspont, aztán lassú hanyatlás 1.500 éven át. A hanyatlás fíµ oka lehetett egyfelíµl az állandó háborúskodás, a termíµföldek kiszáradása, illetve a túlnépesedés.
A sumer leí­rások beszámolnak arról, hogy Enki a tudós isten rendelkezett a civilizáció létrehozásának ismeretével, ezt „me”-nek nevezték.
Gyakorlatilag olyan szervezetten hozott létre bárhol a semmi közepén egy várost, ahogy azt mi tennénk, mérnökök és tervezíµk vezetésével.
A sumer nép élete is nagyon meg volt tervezve. Ki volt találva, hogy dolgozniuk kell, pihenniük kell, szórakozni szükséges, és biztosí­tották mindehhez a szükséges feltételeket.

Szakembereket képeztek, ugyanakkor iskolák is léteztek, a kikapcsolódás is meg volt szervezve, hiszen léteztek szórakozóhelyek tánccal, zenével, létezett szí­nház, cirkusz, állatkert, stb. Az éjszaka a pihenést szolgálta.
úgy tí»nik több ezer éven át, mí»ködött a rendszer, meglepíµen precí­zen, egyensúlyban és jól kiszámolt módon. Az embereknek csak bele kellett illeszkedni.
Természetesen nem mindegy, hogy ki hova született, mert ez meghatározta az érvényesülés módját is, azonban meg volt a lehetíµség a kitörésre, hiszen egy ügyes szolga is megvásárolhatta a szabadságát.


Inanna és Dumuzi, az elsíµ Rómeó és Júlia. Késíµbb Inanna lett Vénusz, a szerelm és háború istenníµje.
A sumer embereket két dolog motiválta, az érzelmek (szerelem, gyí»lölet, félelem), illetve az anyagi (vagyon, birtoklás).
Az érzelmek közül a szerelem volt a legjelentíµsebb és inkább a mai szexet jelentette. Mivel a házasság legtöbbször egy érdekszövetség volt, amit a szülíµk generáltak, í­gy a szerelemmel igen szabadon bántak a sumerok. A szex lehetett szülíµk, szülíµ és gyerek, hason nemí»ek és különbözíµ nemí»ek között, egy volt fontos igazi testvérek között nem.
Ebben az isteneket mintázták le, ahol is az érdekházasságok domináltak, természetes volt, hogy féltestvérek összeházasodjanak, a családi vérvonal, a hatalom továbbvitele érdekében. Ez nagyfokú szabadságot jelentett a szexben az istenek számára. Mí­g a Ví­zözön elíµtt az Annunakik vezérei élesen elí­télték a szexet az istenek és emberek között, addig a Ví­zözön után ez már természetes volt.
A gyí»lölet és félelem, hasonlóan mí»ködött, mint napjainkban, kivéve az egzisztenciális gondokat, mert úgy tí»nik akkor azok nem voltak. Az élet kiszámí­thatóbb volt, emellett mindenki tudta hova tartozik, és annak megfelelíµen élt, nem volt meg az a látszategyenlíµség az emberek között, mint ma.
E negatí­v érzelmekkel a legnagyobb gond akkor volt, mikor valamely király agyában pattantak ki, mert ez általában háborúhoz vezetett egy szomszédos városállam ellen. A háború miatt féltek a legtöbbet a sumerok.
Az anyagi birtoklás úgy tí»nik a génjeinkben van, már akkor is akinek módja volt rá, mindent megtett, hogy uralkodjon. Azonban, a szabályozottság pontosabb volt, az elleníµrzés precí­zebb és következetes, í­gy nem volt olyan gátlástalan az élet, mint napjainkban. Igaz, akkor az nem volt egy fogyasztói társadalom, és a globalizáció sem ütötte még fel a fejét.
A törvények egyszerí»ek voltak, úgy mint ezt jó tenni, azt nem. Ha valaki rosszat tesz, ekkor ez a büntetése, stb. Nem úgy lettek megalkotva a szabályok, hogy ki lehessen alóluk bújni és a törvény tényleg mindenkire vonatkozott. Királynak kellett ahhoz lenni, hogy valaki azt tegyen, amit akar. De még a király felett is volt az isten, mint a város tulajdonosa.
Maguk a sumer tudósok is észrevették, hogy ha túl sokáig jó élet volt egy városban, akkor az hanyatlásnak indul. Sokan és sok alkotásban elemezték ezt több ezer évvel ezelíµtt, és mind arra a filozófiai gondolkodásra jutottak, hogy meg kellett fogalmazni a boldogság jelentését, illetve ennek összefüggését a város életével.
A sumer tudósok megállapí­tották, hogy az ember addig boldog, amí­g keresi a boldogságot, abban a pillanatban, ahogy megtalálja céltalan lesz az élete és vége a boldogságnak. Van több közmondásuk is, mely ezt példázza:„sokkal jobb a hegyre mászni, mint a hegytetíµn ülni”, „addig vagy boldog, amí­g izzadsz, a pihenés unalmas”, „amí­g az úton haladsz, van célod, mikor odaérsz, már nincs”.
A sumer városvezetíµk igyekeztek felhasználni e tapasztalatokat, ugyanis ha az emberek céltalanul éltek, akkor az mindig hanyatlás és legtöbbször háború lett a vége.
A sumer társadalom fénykorában egy jól megszervezett rendszer volt, ahol mindenki dolgozott, kikapcsolódott, pihent, ahogy azt az istenek kitalálták. A folyamatos gazdasági fejlíµdés, a folyamatosan jelentkezíµ célok, egy boldog társadalmat hoztak létre, amely azért élt, hogy megtalálja boldogságát. Azonban mikor már minden megvolt, nem voltak új célok, szerteszállt a boldogság, mindezt tetíµzte a jólét miatti túlszaporodás, í­gy megindult a hanyatlás, mely céltalansággal volt jellemezhetíµ, ennek következménye a háborúk sora, a sumer társadalom bukása.



[ Módosítva sze júl 21 2010, 07:53 ]
Vissza az elejére
 

Ugrás:     Vissza az elejére
Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System